Fantasztikus pár napon vagyok túl és csak most tudtam írni, amire nem vagyok büszke, de Jack írtó jó fej! Róla szólt ez a 5 nap és ezt is fogom elmesélni most nektek.
Szóval ott kezdődött az egész, hogy halálra untam magam addig, amíg Jack az apukájánál volt. Elhatároztam, hogy nekem valami új kell és ki akarok próbálni valamit, amit eddig nem mertem. Ígyhát amikor Jack megjött, egyből megkértem Joet, hogy szóljon Sydneynek, hogy szóljon Jacknek. Najó, így ez kicsit furcsa. (bocsi hajnalban kicsit nehezemre esik a fogalmazás :D a szerk.) Elmeséltem az előbbi furcsa mondat végén megemlített szemálynek az ötletemet és amint megláttam a deszkát a kezében egyből felcsillant a szemem. Bár, nem rég óta ismert, valahogy rájött, hogy ötletem támadt. Már csak az volt a kérdés, hogy hogyan kéredzkedem el anyától. Vagy apától. Vagy Joetól. Asszem sehogy, ígyhát kénytelen voltam megmutatni Jacknek a titkos lejáratomat. Az erkélyemen van egy halom régi szőnyeg az egyik sarokban és az alá van rejtve egy kötél létra. Mindigy felkötöm a korlátra és miután leértem meghúzom a létrát és az magától leesik. Ezt elrejtem egy helyen és amikor visszaszököm akkor egy ilyen ragasztós valamit teszek rá a végére és feldobom. Ezek után felmászom és visszarejtem a létrát a helyére. Természetesen mindezek előtt bezárom az ajtót.
Na szóval elmondtam neki a haditervet, bár nem nagyon helyeselte, de belement. Megcsináltuk a folyamatot. (Félreérthető mondta, de a fent leírtakra gondoltam :P a szerk.) Kimentünk egy gördeszkaparkba. Jack mutatta, természetesen és belefogtunk. Elmondta, hogy hogyan kell a deszkára állni, mennyire kell egyensúlyozni, meg, hogy érezni fogom mikor kell lökni a lábammal és kb. mennyire erőset kell löknöm. Mondta azt is, hogy először lassan mennyek, ha elesnék és, hogy végig mellettem lesz.
-Jack, nyugi, már elhatároztam, hogy szeretnék megtanulni deszkázni és kész!- mondtam már sokadszorra.
-Jó, tudom, de féltelek.- mondta már sokadszorra.
-Akkor mehetek végre?-
-Persze induljunk.- Elöször tényleg féltem egy kicsit, de amit nekiálltam csak így jött az adrenalin.
-Na milyen volt?- kérdezte, mikor legurultam egy kisebb emelkedőn.
-Fantasztikus!-kiabáltam-Megpróbálhatom egyedül?-
-Ha szeretnéd!- és már indultam is egyedül. Nagyon klassz volt. Valahogy úgy éreztem, hogy ez megy nekem. Ezek után, már nem csak lementem, hanem fel is.
-Ez nagyon meg neked!-örült Jack.
-Én is így gondoltam.- mosolyogtam rá.
-Ha gondolod megtaníthatlak 1 vagy 2 trükkre.-
-Az nagyon jó lenne!-
-De valószínűleg egy hét kell, hogy kigyakorold...-mondta és már neki is láttunk a tick-tacknak. Nagyon ment ez is. Nekem nem volt nehéz pedig ő azt mondta, hogy 4 napig folyamatosan gyakorolta és csak utána ment neki. Na mindegy. Ezek után jött a Hippy Jump, ami már kicsit nehezebben, de ez is ment. Már vagy 5 órája kint voltunk és nagyon elfáradtam.
-Éhes vagyok.-szólalt meg hirtelen Jack, mivel egy ideje csendben ültünk egymás mellett. Nem volt kínos csend inkább, mindketten elgondolkodtunk. Én azon, hogy milyen furcsa ez az egész. Vajon, miért megy nekem ez ilyen könnyen??? Úgytűnik Jack csak ezen az egy mondtaton tűnődött. De ezt már hangosan kimondta. Így, hogy belegondoltam engem is mardosott az éhség csak eddig nem figyeltem rá.
-Én is éhes vagyok.-
-Miért nem megyünk el pizzázni?-
-Jó, mennyünk!- zártam le a témát és már el is indultunk.
-Ez olyan furcsa.- szólalt meg egyszercsak.
-1. Befejezhetnéd, hogy egyszer csak megszólalsz és megijesztesz!-itt mindketten elnevettük magunkat-2. Mi?-
-Az, hogy ha két ember elmegy valahova akkor az vagy MM vagy SS.- mondta merengő arccal.
-Öhm... Érthetően?- nevettem.
-MM vagyis Mozi és Meki. SS az két dolgot jelenthet. AZ első Shopping és süti a második pedig süti helyett Star Bucks.-
-Te ilyeneken gondolkozol?- hitetlenkedtem.
-Hát nem tudom, mi deszkázni voltunk és pizzázni megyünk, ez így nem betűrím.-
Ezen mindketten röhögőgörcsöt kaptunk. Egészen a kajáldáig röhögtünk. A pizzázóban csak a deszkáról beszéltünk. Aztmondta, hogy most az Ollie jön, de az még az én szakértelmemnek is beletelik 1 hónapba. Ezen megint mindketten jól szórakoztunk. Ezután csak azt bolcoltuk, hogy miért tudok deszkázni. Mikor hazaértem elfelejtettem, hogy a létrán jöttünk el és a bejárati ajtán mentünk be. -Hát ti meg hol voltatok?-kérdezte idegesen Joe.
-Deszkázni tanultam és mielőtt idegeskednél nem lett semmi bajom és egyszer sem estem el.- mondtam büszkén
-És ezt nem nekem köszönheti!-mondta Jack
-Azért köszi, hogy vigyáztál rá. Végülis jobb így, mintha egyedül ment volna, mert éppen deszkázni van kedve!- mondta Joe
-Akkor sem lett volna semmi baja, mert őstehetség. Max csak két trükkel kevesebbet tudna.-
-Máris tud trükköt?-hitetlenkedett Joe.
-Persze!-
Joe sem akart lekattanni a témáról. Másnap anyáékkal vacsorázni mentünk és előtte elmentünk vásárolni, mert elkezdtem neki nyafogni, hogy nincs mit felvennek. Végül ezt az összállítást vettem fel.
A ruhát és a karkötőket most vettük. A cupő az enyém a táskát pedig anyától kértem kölcsön. Nagyon jó volt, sokat nevettünk és mostmár el sem tudom képzelni, mi lenne, ha Joe nem lenne itt. Ma pedig az Olliet gyakoroltuk Jackel. Még sokat kell gyakorolnom, de sokat haladtam vele. Anyák is kezdik megszokni, hogy gördeszkázni tanulok, és már puhítom őket, hogy kapjak egy sajátot is. Bocsi, hogy a mai és a tegnapi napról keveset meséltem, de csak arra a napra tudok gondolni, amikor Jack megtanított deszkázni, így hiába próbálnék másról írni csak visszatérnék a deszkázáshoz.
XOXO Lex
Bocsi, ha van benne helyesírási hiba, de 01:20 van most, hogy befelyeztem és most nézem, hogy már másfél órája írom a részt, de mindegy ez most mellékes, szóval már fáradt vagyok, de mindenképpen fel akartam ma még tenni a részt. Vagyis inkább tegnap. Szóval az a lényeg, hogy nincs kedvem visszaolvasni és ezért bocsi. Nem harapok, ha komiztok. :D <3
